Vénasszonyok nyara a Bihar főgerincén

Néhány éve történt, hogy MagvetÅ‘ havának ezen a szombatján, olyan képeket hoztunk haza kedvenc hegyvidékünk magaslatairól, melyet addig még nem éltünk meg, pedig évek óta járunk s kelünk lent és fent, csodás domborzatain!

 

Mivel az idÅ‘ járkálásának tudományát kissé megismertem a közelmúltban, láttam már jó elÅ‘re, hogy arculata pazar élménnyé fogja formálni túratársaimnak is, ezt az október eleji magaslati sétát. A túra elÅ‘tti napokban egy szép anticiklon ( magas nyomású légköri képzÅ‘dmény ) ölelte körbe a Kárpát- medencét. Ilyenkor a frontok messze elkerülik az adott környéket, és optimális, a természetjárásra tökéletes idÅ‘járás alakul ki körültünk!

A hajnal vacogós és csípÅ‘s, a növényeken ezüstösen csillog a dér, a Napkelte éles kontúrú. Ahogyan egyre magasul a Napkorong, messze ellátni a horizont mentén, ilyenkor fellelhetÅ‘ a távolabbi hegyek gerince is. Mikor delelÅ‘re közelít az idÅ‘, levehetÅ‘ egy réteg a ruházatból és olyan nagyon jól esÅ‘ érezés a nap melengetÅ‘ sugárain az idÅ‘t eltölteni! A levegÅ‘ tisztaságával, a messze elláthatósággal, a csend nyugalmával, és a színes lombhullatók ezerféle tündöklésével betelni tán nem is tudsz egész nap!

Ilyen nap várt csapatunkra, e napon, a Napon!

 

Már ahogyan elindultunk a busszal, a Napkeltét megelÅ‘zÅ‘ fények élesre húzták a keletre magasodó Béli- és Bihar- hegység gerincéleit, ezzel ámulatba kergetve ébredezÅ‘ szemeinket!

A Belényesi- medencében kisebb pihenÅ‘re álltunk csak meg, és kóstoltunk bele a hegyek közelében a dérlehelte levegÅ‘ ízébe. Ahogyan emelkedünk fennebb a hegységbe, hangulatunk is emelkedett szépen lassan, de biztosan!

Biharfüredre (1102m) érve alig vártuk, hogy kilépjünk a hegyre! Hetvenöten vágtunk neki a nem rövid de annál hosszabb útvonalnak, mely Bihar- hegység szerte híres a kilátópontjairól is. Utunk elején a magasabb részek felé emelve fejönket, havat talált tekintetünk. 

Itt már október elején megeshet, hogy az elsÅ‘ hó leeshet! Így történt most is. Ezzel a tájképet még szebbre varázsolva, ugyanis a lombhullató fák sárgája felett foltos havas képet találtunk. Gombákból sem volt hiány, egy - egy szebb példányát, köréjük feküdve kapták lencséjük végére a csapat tagjai. Ullyan csodálatos volt itt erdÅ‘ és magaslat, mélykék ég és hangulat egyaránt, hogy bámulva estünk az ámulatba!

A MezÅ‘- havas széles cipó formájú csúcsán (1627m) az emelkedÅ‘ kisebb küzdelmei után, hógolyózni támadt kedve a hölgyeknek, mely messze hallatszó nevetésbe szakadt. Lábaink alatt hevert a hegység nyugati része, a pompás Å‘szi színvilág számos árnyalatával, melynek mélységeibe elmerengni csak úgy lehet, hogy egy kicsit félre vonul az ember, és szüntelenül tekintget kifelé önmagából. 

Rendkívüli a Hegyek magaslata! 

Egy ily pontról való széttekintés roppantott nagyszerűsége a természetnek! Ha ott lehetsz ilyen helyen, az lehetetlen, hogy ne ébresszen benned költÅ‘i gondolatokat, ha egy magaslatra való küzdelmes út végén körkilátást élsz át, eltelít a fáradság és látvány egyvelege. 

Mosoly fagy az arcodra, és ámult tekinteted árad a körülted elterülÅ‘ világ felé. 

Ilyen gondolatok járnak véled az úton, ez bizony így van!

Tovahaladva déli irányba a lankás gerincen épp délidÅ‘re értük el utunk végpontját, a Szegelet- havas kisebb piramisra hasonlító csúcsát (1657m). Innen lelátni az elÅ‘térben elterülÅ‘ Pádis- fennsík szétszórt fenyÅ‘kkel tarkított hullámzó síkjára, melyet a közeli háttérben uralt a Nagy- Bihar csúcsa (1849m), a messzi háttérben pedig a Kárpátok fÅ‘gerince, melyben felismertük a SzárkÅ‘ (2190m ) tömbjét, és a Fogarasi- havasok csipkézett gerincének egy jelentÅ‘s részét is! Ezek a tekintélyes gerincek szépen fölé magasodtak a mélyebb völgyekbe szorult, amolyan lepelt képezÅ‘ párásabb rétegeknek! Szemeinknek is alig hittünk, ugyanis igen kivételes idÅ‘járási helyzetnek kell kiépülnie ahhoz, hogy a Biharból láthassuk a Kárpátokat! Évente csak néhány nap foghatod ki, persze ha éppen arra jársz! Jókor, jó helyen! Voltunk mi is...!

Itt, e remekszép hegyen, elÅ‘pakoltuk a jóféle hazai falatot, hol messzebb a Kárpátok képezett falat ott !

 

Lassan megebédeltünk, hogy legyen erÅ‘nk a visszavezetÅ‘ útra! Ereje teljében voltunk ekkor, mindenki! Amit megélsz a Hegyen, annyira körbejárja testedet, hogy nem is lehet másról beszélni egész álló napon át. Egymásnak szavába vágsz, gondolatunkat kitölti a látvány, agyunk állandóan azon dolgozik, hogy megformálja a szavakat, melyeket megélsz. Miközben végiglépegettünk az utat vissza felé, egy magasan fekvÅ‘ tisztáson jártunk, mikor a Napkorong bukott a horizont alá. Napnyugtát fentrÅ‘l nézni sem felejtendÅ‘ pillanat. Érdemes úgy igazítani utad jártát, hogy fent légy még magasan mikor az este eljön, persze ha ismert úton jársz. Mi ismerjük ezt az utat, hiszen évente többször járunk erre. Gyakran vonz magához e Hegy, legyen az a négy évszak bármelyik hétvégéje, hiszen itt lel lelkünk igazi csemegére!