Istenek a havason

 

 

Major Erika gondolata adta az ötletet, hogy elkereszteljem a Csabai Bihargók 2012-es Évnyító túráját, amely a bihargók által leglátogatottabb vidékre a Bihar-hegység központi részébe vezette lelkes csapatát ez év január havának 7. napján!

 

Istenek a havason!

 

Oly' csodás idÅ‘járás, panoráma, hóviszony, jókedv, örömteli arcok, a messzeség száraz hidegébe veszÅ‘ gondolatok és pillanatok kísérték lépteinket ott fönt, és a közöttünk rohanó felhÅ‘kbÅ‘l kitűnÅ‘ mélykék égbolt felÅ‘l szinte tényleg lenyúltak az istenek lábai a havat taposó, mosolygó, kacagó s idÅ‘nként kissé szenvedÅ‘ bihargók közé!

 

Szép létszámmal indultunk neki a hegynek szombaton délelÅ‘tt BiharfüredrÅ‘l.

Valahogyan már megint alig gyÅ‘ztük kivárni azt a napot, amikor az óév sokadik túrája után az újév elején, egy hajnali óracsörgés a hagyományos évnyitó túrára ugrat ki az ágyból!

Mindig különösen jó ehhez a túrához csatlakozni.

És micsoda utazás volt. Már maga az utazás is élményszámba ment. Mivel végre Å‘k,  a "mindigsofÅ‘rök" is élvezhették az egész napot, az utazást is!  Egy nagyobb busszal mentünk, és ez lehetÅ‘séget adott arra, hogy a menet közben utunkba kerülÅ‘ falvakat láthassák azok is akik máskor az autójukat vezetik. Figyeljen az útra a buszvezetÅ‘! Sok-sok év odautazása miatt, most nyíltak meg a falvak udvarainak látnivalói a szemek elÅ‘tt!  Beláttunk a buszból oda. Kinézhettek oldalra a sofÅ‘rök is! Ugyanis azon a buszon több sofÅ‘r is velünk utazott. De most nem vezettek! Nem kis izgalmat jelent arrafelé vezetni saját autóinkat, így most ünnep volt mindenkinek az utazás is!

Változóan felhÅ‘s égbolt alatt kezdte meg a busz a szerpentinezést, és mire Biharfüredre értünk beborult teljesen. Láttuk a parkolóból, hogy a MezÅ‘-havas( 1627m) felhÅ‘ben úszik.  Kit érdekel! Mi bihargók vagyunk!

Hamar beindultunk, mivel késve érkeztünk a túra kiindulópontjára.  Nem szegte kedvünk, mert várt bennünket a Szeglet-havas ( 1627m). Végre látunk havat. ki voltunk éhezve az érzésre....

A téli idÅ‘szakhoz képest igen enyhe idÅ‘ fogadott minket, alig kellett felöltözni. A Papok-fürdÅ‘je közelében meg úgyis mindenki átgondolja, átgombolja azt amit magára húzott még lent azért , hogy tuti ne fázzak meg vagy tuti megizzadjak- miatt!

Egyébként meg kell említenem, hogy szépen fütötte testünket belülrÅ‘l is az a nedű amelyet az együtt utazásra csomagoltunk hátizsákjaink oldalzsebébe, is meg mélyebbre is!!!!

A pezsgÅ‘t csak a csúcson szabad elÅ‘venni, így olyat kóstolgattunk amit csak kortyolgatni szokásos! Finom rövid itókák kerültek elÅ‘, amelyek röviddel azután el is fogytak.

 

A Papok-fürdÅ‘jénél ( nálunk ), kis pihenÅ‘, csemegézés során elÅ‘kerültek még a hátizsákokból szilveszterrÅ‘l megmaradt fejdíszek is...

Megindultunk a MezÅ‘-havas felé amelyet csak gondoltunk merre van, mert itt már köd volt . Hamar fölértünk aztán a cipó formájú csúcsára ahonnan a Bihar-hegység egyik legszebb körpanorámájában gyönyörköhetünk , ha az idÅ‘ jó.  Gyönyörködtünk.... kiemelkedtünk a felhÅ‘bÅ‘l és mivel néha "széthúzták a függönyt", örömujjongással láttuk, hogy hol vagyunk!

A felhÅ‘k igenis színesítik a tájképet!  Csodás volt, felejthetetlen. Megindító, elgondolkodtató. A csúcsoncsemegézés után szépen ki merre, de elvonult. Merengeni,  csak nézni ki a fejbÅ‘l a tájra, a hegyre , a fagyos érintetlen természetre!  Télen számomra kivételesen gyönyörű a vad hegyvidék! A csönd, a fények játéka, a felhÅ‘k rohanása, az illat!

 

Nem lehetett gyorsan haladni ezen a napon. Nem is akartunk!  NézelÅ‘dni, fotókat gyűjteni. Minél szebbeket, otthonra. Az igazi érzés úgyis kizárólag a fejben marad.

 

Csoportkép sem maradhatott el, amely igen jól sikerült. Nem hiába, egész nap nagyon együtt volt a csapatunk!

Megkezdtük nevetéssel dúsított ereszkedésünket a Bohodei-nyereg felé (1480m). Azért arra odafigyeltünk, hogy a hótalp a hátakon maradjon, felcsatolva. Bele akarok süllyedni amíg lehet a mély hóba....sikerült. Helyenként egymást kihúzva jutottunk le a nyeregbe!

Innen kezdÅ‘dik az igazi nagyhavasi vándorló út. Minden érdemes kilátóponton kiderült az égbolt, amely pillanatot szinte ajándékként éltünk meg!

Úgy döntöttünk, mivel még messze a Szeglet-havas, inkább élvezzük a tájképet, és az Istenek-havasára (1654m) kanyarodunk föl, és ott bontjuk ki a Bihargós pezsgÅ‘ket!

Jól döntöttünk!  Mire odaértünk kiderült újra az ég, és vonuló felhÅ‘k , mélykék égbolt alatt durrantak az italok a magasba!

 

Bihargós zászló, pezsgÅ‘k, imazászló,csokik, széles hölgymosolyok koszorúja mellett kattogtak a gépek!

Jó érzés volt veletek , ott, akkor ,együtt!

A csonttá fagyott fenyÅ‘k sorai között elindultunk visszafelé, és örömünkre közelgett az este! A téli esti hegyvidéki barangolás nem mindennapi fényekkel kápráztatja el a túrázót! Részesei lehettünk. Így akartuk. Nem szerettünk volna világosban lesétálni. Ránkesteledett de még elÅ‘tte igen szép fotókat készítettünk a MezÅ‘-havas nyugati oldalán elsétálva. Színes napnyugta, magasfelhÅ‘k borította égbolt, a felkelÅ‘ hold sarlója. Igen!

Megérte lassan sétálni egész nap.  Fejlámpát elÅ‘ sem vettük,  így még szebb volt a kép.

Nem igazán fáradtunk el, mivel nagy tempót nem lehetett menni ezen a szép téli napon, kint a Bihar-hegység magaslatai környékére szervezett

 Bihargós Évnyitón!

 

Hazafelé maradt a jó hangulat, de nem maradt semmi a hátizsákjainkban. A mi ehetÅ‘, iható volt az  oda is került!

 

Remélem hasonló élménydömping vár minden bihargóra és az általunk vezetett túrák résztvevÅ‘ire is 2012-ben!

 

Pap Attila túravezetÅ‘

 

Képek a túráról itt